2 7 1 sével, csipke és hímzési technikák tanulmányozásával foglalkozott. Ezen idő alatt az Az egyháziparművészeti iskola textílosztályán készült miseruhatervezeteket s azoknak 25—30 művészeti díszítési változatát másolták le e sorok írójának vezetése mellett s Szalay Béláné f0iyamoK szaktanító útbaigazításával gyakorlati példákon ismerték meg az arany- és selyemhímzésnek a gyakorlatban ma is alkalmazható technikáit, továbbá a varrott és a vert csipke készítésének különféle eljárásait. Ezen gyakorlati tanulmányok során összegyűjtött munkák az egyházi ruhák készítésével foglalkozó apácanővéreket oly mintagyűjtemény birtokába juttatták, mely amellett, hogy a művészeti ízlésnek teljesen megfelel, egyszersmind a készítendő míseruháknak lehető olcsó előállításával ís számot vet s így a gyakorlatban is használható. Néhány szóban le kell szögeznünk ennek az első apácakurzusnak tanulságait. Talán még sokkal közelebbfekvő eredményeket várhatunk tőle, mint a lelkészkedő papság számára rendezett tanfolyamtól. Nem azért, mintha a papság nem karolná fel örömmel és lelkesedéssel mindazt, amit a tanfolyam programmja felölel, de mert a kitűzött célok épen az apácáknál, akik az egyházi ruhák elkészítésével foglalkoznak, sokkal szélesebb körben és sokkal gyorsabban valósulnak meg, mint bárhol másutt. Az, hogy az ősi miseruhának újabb szabási formáját, a gyorsan és könnyen elkészíthető míseruhadiszítéseknek művészi beccsel bíró mintasorozatát megszerezhették, az egyházi ruhák készítését művészi irányba tereli. S azok a minták, melyeket a tanfolyam résztvevői összegyűjtöttek, nem csak egy kolostor munkájának az anyagát képezik, hanem alkalmas módon sokszorosítva, az ország különböző helyein fekvő kolostorok műhelyeinek míntagyűjteményét szaporítják és frissítik fel. Az a kapcsolat pedig, amely ezen első tanfolyam alkalmával az egyházi ruhák készítésével is foglalkozó iparművészeti iskola és művészek között egyrészt, másrészt pedig a művészi kivitellel foglalkozó apácanővérek között szövődött, az egyházművészet egy jelentős ága jövő fejlődését biztosítja. A rövidre szabott idő, melyben a tanfolyam munkája lefolyt, csak bevezetés lehet és ízelítőül szolgálhat a folytatólagosan rendezendő tanfolyamok munkájához. A nyújtott ismeretek kibővítése s különösen a gyakorlati munkának folytatása már csak azért is szükséges, mert így néhány esztendő alatt a művészi terveknek olyan kincsesbányája gyűlik egybe, amely a hazai szükségleteknek itthon való ellátását teszi lehetővé. Nem kell majd a külföldhöz fordulnunk, ha művészi szép és drága vagy akár olcsó egyházi ruhákat akarunk készíttetni. Az apácák számára rendezett tanfolyamokon pedig bő alkalom nyílik arra, hogy a művészi ízlés iránti fogékonyságot az egyházi művészet minden vonatkozásaiban közvetlenül terjeszthessük és így csendes és buzgó munkásságunkkal a közízlés és a vallásos érzés nemesítéséhez hozzájáruljunk. MIHALIK GYULA.
RkJQdWJsaXNoZXIy MTUzNDA1OQ==